Tegnap este volt egy macska szinte velem Årült.
Šfolyamatosan keményen küzdött, hogy nyissa meg a szekrény ajtót a hálószobámban.
Junk, junk, szemét, bumm. Junk, junk, bumm.
Amikor elÅre 01:00 kezdett abroncs teljes, és nem segÃtett egy kicsit, hogy dobja párnák és sistereg el rá, feladtam.
Felkeltem, és nyitott szekrény ajtót neki.
Gondolod, hogy nem volt csend érte?
Njääää .... Milyen könnyű lenne nem megy persze ...
A szekrényben egy nagy dobozt, mert egy csomó vászon be
Egyszerűen adja meg a szekrénybe bizonyára nem Ofelia céljaival. Šadta karcolja a dobozba is.
Junk, junk, szemét, szemét szemét szemét, szemét! Power Power teljesÃtmény ....
Hát persze, hogy nem került a dobozba.
Látni kell jóta nagyon hosszú ideje, hogy egy lyuk vastag kartondobozban az IKEA akkor is, ha körmeit. Ãs Å nem is megvan a bÅvÃtett ...
Ha Ophelia megunta, vagy ha csak meg, ki csinálta, nem tudom. - De végre elaludtam egyébként.
Ãs most megállt minden esetben.
I ap-fáradt, de boldog.
Annak érdekében, hogy kitalálni, mi a teendŠma?
Nos, én megyek a kedvenc munka! 
Ãn leszek helyettesÃthetik a Mill ma és a jövÅ pénteken.
Ha nem játszik macska karcolás és alvásmegvonás, hogy nagy a különbség! - Boldog vagyok, mint egy bolond egyébként, és a nap megy óramű!
Hogyan, amikor hazaértem már egy másik történet, de aztán nem nyomja az ágyat, ha akarom. - Ãs remélem, hogy ez a szekrényben és a fiók nem érdekes többé.
Zárja be a hálószoba ajtaját nem lehetséges. - Akkor ugrás a második macska a kilincset be, és ez ugyanolyan idegesÃtÅ.